Friends  |  Press Room  |  Contact Us

The International School for Holocaust Studies


 

 

 

 

Oktatási segédanyag középiskolák számára

 

Célok:
  • Auschwitz-Birkenau megismerése egy történelmi és személyes jelentőséggel bíró, egyedi fényképalbum alapján.
  • az Auschwitz-Birkenauba deportált zsidók tapasztalatainak és sorsának tanulmányozása.
  • megismerni a dehumanizáció (az emberi méltóságtól való megfosztás) folyamatát, amikor hétköznapi embereket foglyokká változtattak.
  • az album fényképeinek részletes megismerésével reméljük, hogy sok zsidónak visszaadhatjuk az emberi méltóságát, amitől a németek kegyetlenül megfosztották azokat, akiket a halálba küldtek.
  • a náci faji ideológia, a német zsidóellenes politika és a „végső megoldás” tanulmányozása.
  • megismerni azt, hogy hogyan próbálták a németek a zsidóság kiirtására vonatkozó terveiket titokban tartani.
  • ez a multidiszciplináris oktatási segédanyag az album képeiből, dokumentumokból és visszaemlékezésekből áll. Pedagógiai vonatkozásban arra világít rá, mennyire fontos, hogy többféle eszközzel mutassuk be azt, ami Auschwitz-Birkenauban történt.
Életkor:

Az oktatási segédanyag középiskolás tanulók számára készült.


Bevezetés:

Az oktatási segédanyag alapja 207 fénykép, amelyeken több, Beregszász környéki zsidó hitközség tagjai, többek között, a bilkei hitközség és a Jákob család láthatók. A dokumentumgyűjtemény „Auschwitz Album" vagy "Jákob Lili Albuma" (Jakab Lenke Albuma) néven vált ismertté. A fotókat 1944. májusában készítették Auschwitz-Birkenauban, amelyeket a véletlen folytán, a holokausztot túlélő Jákob Lili talált meg a felszabadításkor.
Mivel a képeket ismeretlen okokból két német SS fényképész, Ernst Hoffman és Bernhard Walter, készítette, így a dokumentumok kizárólag azt mutatják meg, amit a nácik be akartak mutatni. Ezért a fényképek tanulmányozása során hangsúlyoznunk kell a fényképészek szerepét és identitását, illetve további forrásokat is fel kell használnunk, hogy minél teljesebb képet kaphassunk a tábornak, mint a „végső megoldás” részének működéséről.
A náci koncentrációs- és haláltáborok világa egyike a legnehezebben tanítható témaköröknek. Nagyon sok fénykép, amely a náci haláltáborokhoz kapcsolódik, holttesteket mutat be. Ezzel szemben, az "Auschwitz Album" az áldozatok arcát mutatja, kis idővel a tervezett haláluk előtt, tehát élő zsidókat ábrázol.
A Yad Vashem Holokauszt Tanulmányok Nemzetközi Iskolájának egyik pedagógiai célja az egyén fontosságára, szerepére helyezni a hangsúlyt a holokauszt idején. Éppen ezért ez az oktatási anyag az embereket nem egyszerűen „csak” áldozatokként kezeli.

Az oktatási anyag két részből áll.

  1. Az első részben a tanegység az Auschwitz Albumot állítja középpontba, amely egyfajta családi album, Jákob Lili auschwitzi túlélő albuma. Ezért ebben a részben a tanulók érzelmeire vagyunk kíváncsiak és arra, hogy ők hogyan viszonyulnak ehhez az anyaghoz.
    A 20. század első felében az emberek nem készítettek olyan sok fényképet, mint manapság. Nagyon gyakran az emberek, amikor fényképet készítettek róluk, felöltöztek a különleges alkalomhoz, hivatásos fényképészhez mentek, aki a kamera elé állította őket. A holokauszt túlélőinek minden fotó becses, ami a családtagjaikról készült. Sok túlélő az összes szerettét elvesztette, és az egyetlen emlék, ami esetleg megmaradt róluk, az egy kis kép, amely valahogy túlélte a holokausztot vagy még a háború előtt külföldre került. A visszaemlékezésekben a túlélők gyakran elmondják, hogyan vették el mindenüket a táborba érkezésükkor, hacsak valahogy nem sikerült elrejteniük egy kis képet szeretteikről. Sajnos több ezer túlélő nem tudja felidézni a hozzátartozói arcát, mivel egyetlen egy fénykép sem maradt meg róluk. Auschwitzban minden fényképalbumot, könyvet, személyes dokumentumot és minden más dolgot elégettek egy különleges égetőben a II. krematórium épületében.
    A fényképek lehetővé teszik, hogy visszaadjuk az áldozatok emberi mivoltját azáltal, hogy a szemekben, arcokban személyeket látnánk.
    A fényképek sokszor, ha nem is teljes egészében, a fényképen láthatók személyes identitásáról mesélnek: a vallásukról, nemzetiségükről, hagyományaikról, társadalmi helyzetükről, stb. Ez lehetőséget kínál arra, hogy mai fényképeket (a tanulók képeit) összehasonlítva a régiekkel, kapcsolatot teremtsünk a diákok és az abban a korszakban élt emberek között.
  2. A második részben a tanulók a tábor gyilkos apparátusának működését és az ehhez kapcsolódó kérdéseket vitatják meg az album képeinek segítségével. Ennek a fejezetnek a célja, hogy végigkövessük a transzport történetét annak egyes állomásain keresztül. Azért, hogy tágabb kontextusban lássunk és jobban megértsük az eseményeket, a tanegység további, elsődleges forrásanyagokat is felhasznál, mint pl. visszaemlékezéseket.
    Az Auschwitz Album egy zsidó csoport történetét örökíti meg nagyon sok hasonló sorsú transzport közül: bemutatja megérkezésüket a táborba, kiszállásukat a tehervagonokból, a szelekciót, melynek során egy részüket kényszermunkára válogatták ki és így foglyokká váltak, többségüket azonban azonnal megölték.
    Ennek az oktatási egységnek az Auschwitz Album határai szabnak keretet. Ezért nem dolgozzuk fel magát a megsemmisítés menetét, amely közvetlenül a képek elkészítése után történt.
    Oktatási filozófiánk részeként nem a halára koncentrálunk, hanem az életért való küzdelemre, és azokra a dilemmákra, melyekkel a korszak áldozatai szembesültek. Továbbá, oktatási célból javasoljuk, hogy ne használjunk olyan képeket, amelyek magát a halált dokumentálják.
    A fotók lehetőséget adnak, hogy jobban megismerjük az áldozatok helyzetét, azokét, akik nem tudták vagy nem értették meg teljesen azt, hogy mi várt rájuk. Habár az események a múltban történtek, maga a tény, hogy azok emberi tevékenység következményei voltak, fontossá teszi azokat a jelenkor számára is.
    Az oktatási anyag tartalmaz néhány mellékletet a menet közben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban: a „végső megoldás” kibontakozásáról; az album szerepéről, miután a háború végén megtalálták; az auschwitzi koncentrációs- és haláltáborról; valamint egy, a fényképekről, mint történelmi dokumentumokról szóló írást.
    Minden részben találhatunk tanároknak szóló megjegyzéseket, melyek a megbeszélések során felvetendő kérdéseket tartalmazzák.