A filmről
A film tartalma
A film a youtube-on ingyen megtekinthető, 4 perc 46 másodperc hosszú.
A narrátor egyes szám első személyben meséli el a zsidó Galpert Ernő életének történetét a holokauszt előtt, alatt és után.
A film képanyagát Galpert Ernő családi fényképei, korabeli fotók, és rajzok alkotják.
A filmet végig klezmerzene kíséri.
A film háború előtti éveket elmesélő részében bemutatja Galpert Ernő vallásos, haszid zsidó családját: a szüleit és a testvéreit. Képeket láthatunk az ötször határt cserélt szülővárosáról, Munkácsról.
A város kulturális élete nagyon sokszínű: magyar, cseh és Galpert Ernő számára elsősorban, zsidó.
Betekintést nyerhetünk Galpert iskolás éveibe is, amikor mind a vallásos zsidó chéderben, mind a cseh iskolában tanult.
A filmből megismerhetjünk két haszid közösség rabbiját: a munkácsi rebbét, Chajim Sapirót és a belzi rebbét.
A holokauszt időszakát a film nagyon óvatosan mutatja be. Szögesdrótot ábrázoló képekkel a háttérben hallhatjuk, hogy Galpert Ernő szüleit Auschwitzban ölték meg. Testvérei és a barátnője, Tilda túlélték a borzalmakat. Galpert munkaszolgálatos volt a háború alatt.
A holokauszt után, 1946-ban Galpert Ernő házasságot kötött Tildával. A házasságukból két fiúgyermek született. A Szovjetunió fennléte alatt a család már nem élt vallásos zsidó életet. Az 1991-es politikai változások után tértek csak vissza a zsidó közösséghez.
Az egyik unokájukat, aki Izraelben él még meg is látogatják.
Pedagógiai bevezető
A Centopa rövid filmje remek történet a holokauszt téma feldolgozásához 6-8. osztályos tanulók számára.
A film kitűnően beilleszkedik a Yad Vashem Intézetben kidolgozott pedagógiai módszerhez. Ennek a pedagógiai felfogásnak az a lényege, hogy a holokauszt témájának az oktatásánál gyakran alkalmazott „megrettentő technika” helyett, empátiát keltsünk a diákokban.
E pedagógiai cél elérését a Galpert Ernőről szóló film segítségével a tanár a következő módon érheti el:
- Egy bizonyos történeten keresztül tanulunk a holokausztról. A tanulók számára nyilvánvaló, hogy a történet mesélője túlélte a borzalmakat.
- A film középpontjában a zsidó élet áll és nem a zsidóság elpusztítása. Ezért a tanóra nem sokkol, hanem inkább további tanulásra ösztönöz.
- A holokausztról való tanulás nem kezdődhet a holokauszt történetével és nem fejeződhet be e témával. A Galpert Ernő történetét elmesélő film is először a háború előtt zsidó életről mesél és a film a közelmúlt történetével fejeződik be.
A filmet két irányból dolgozhatjuk fel: történelmi, ill. judaisztikai szempontból. Ezért a filmet a diákokoknak minimum kétszer meg kellene nézniük, egyszer a történelem és egyszer a judaisztika óra keretében.
Az óratervet kidolgozó tanárok a budapesti zsidó hitközség iskolájában, a Scheiber Sándor Gimnáziumban tanítanak. Más iskolákban a judaisztika óra helyett, a filmet lehet a hittan, vagy akár egy második történelem óra keretén belül megnézni.
Mi mindenképpen javasolnánk, hogy a történelmi és a zsidó kultúrát előtérbe helyező szempontokat érdemes lenne különválasztani.
A film didaktikai feldolgozása
Ezúton általános szempontokat szeretnénk közzétenni.
A történelem és judaisztika órán alkalmazott óravázlatainkhoz kattintson a kívánt szövegrészre: történelmi, judaisztikai.
A téma: Galpert Ernő: „Vallásos családban nőttem fel” című rövidfilm feldolgozása
A tanítványok korosztálya: 6-8. osztályos tanulók
A pedagógiai foglalkozás eredeti kerete: Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, egy történelem és egy judaisztika tanóra, felkészülés a magyarországi Holokauszt Emléknapra április 16-án, 2011-ben.
Partnerek: történelem és judaisztika tanár
Melyek a foglalkozás céljai:
- A tanuló történelmileg megismerheti: Munkácsot; az országhatárok változásának hatását egy személy életére; kisebbségek együttlétét a második világháború előtti Magyarországon; a holokauszt egy-egy fogalmát; a munkácsi zsidóság sorsát a holokausz alatt; a Szovjetunió viszonyát a vallásokhoz.
- A tanuló judaisztika szempontjából megismerheti: a haszidizmus fogalmát; a munkácsi haszidizmus vezetőjé, Chajim Spiró rabbit; egy vallásos zsidó gyermek életének összetettségét a második világháború előtti Magyarországon; a vallásos élettől való eltávolodást és az ahhoz való visszatérést.
- A tanuló megértheti, hogy: a holokauszt előtti Magyarországon sok kisebbség élt együtt; a zsidó kultúra sokszínű volt; a holokauszt eseményei tragédiát jelentettek az egész a magyarországi zsidó kultúrára; a politika és annak az ideológiája milyen módon befolyásolhatja egy közösség lakóinak az életét.
Fogalmak tisztázása, amelyek a film megértéséhez szükségesek
- Judaisztikai fogalmak: haszid(izmus), jiddis, rabbi-rebbe, chéder
- Munkács a térképen, határcsere, második világháború-holokauszt Auschwitz (a térképen és történelmi szerepe), munkaszolgálat, Szovjetunió és a vallások, 1991 (mint a Szovjetunió felbomlásának az éve)
A fogalkozás folyamatát az alábbi két óravázlat szemlélteti:
történelmi, judaisztikai.
A film megtekintése alatt a diákok a következő feladatlapot kell kitölteniük:
történelmi, judaisztikai.
A tanultak összefoglalása:
A) Beszélgetés Galpert Ernő kijelentéséről: „Megtanultam az életben, hogy minden változik!”
- Hogyan tanulta ezt meg?
- Hogyan értelmezhető ez a kijelentés a történelem órán tanultakkal?
- Hogyan értelmezhető ez a kijelentés a judaisztika órán tanultakkal?
- Pozitív vagy negatív értelemben mondja-e ezt?
B) Házi feladat: egy feladatlap a közös, történelem-judaisztika óra végén: kattintson ide!
Kiegészítő anyagok
- A Yad Vashem intézet Munkács történetét feldolgozó, interaktív, angol nyelvű internetoldala: az oldal háttérszövegeket, fényképeket, rövid videófilmeket, holokauszttúlélők visszaemlékezéseit is tartalmaz.
- További információkat Galpert Ernőről és családjáról a Centropa oldalán találhat
- Bacskai Sándor: „A Spirák története, avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon”, a Szombatújság internet oldalán található.
- „Szól a kakas már” (az első magyar haszid rebbe, a kállói Isaak Taub (1751-1821) egyik kedvence dala): Moshe Stern kántor feldolgozását a Youtube-on lehet meghallgatni. Az Izraelben élő, mostani, kállói rebbe, Isaak Taub rabbi előadása a Youtobe-on.
- A hászid történetek: kattintson ide!
- Kríza Ildikó (szerk.) Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből, Akadémai Kiadó, Budapest 1990.
- Dobos Ilona „A csodarabbik alakja a néphagyományban”, 31-37. oldal.
- Fiala János „Csodarabbi történetek”, 38-42. oldal
- A munkácsi rebbe, Chajim Elazar Spiró rabbi lányának esküvőjéről készített korabeli film, 15.03.1933
- Galpert Ernő visszaemlékezése (eredetileg a Centropa oldalán): kattintson ide!
- Egy rövid Power Point prezentáció: „A zsidó Munkács”
- A munkácsi gettóról:
- A gettó történetéről: nagyon jó összefoglalás található, ha az internetes kereső programba beírjuk a következő kulcsszavakat: “Munkács Ghetto – Jews Alone”. Ez a következő könyv beszkennelt változatának egy fejezete: Naomi Kramer és Ronald Headland The Fallacy of Race and the Shoah, Ottawa, 1998.
- Visszaemlékezések a DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) oldalán találhatók. Elég a kereső ablakba beírni a “Munkács” szót.
- A gettóról található információ a Yad Vashem oldalán.
