Célcsoport: 15 éves és idősebb tanulók formális és non-formális oktatási keretek között
Javasolt idő: 90 perc
Célok:
- Megismertetni a diákokkal a holokauszt témájához kapcsolódó kortárs, vizuális képi anyagot, beszélgetést indítani, a diákokat véleményalkotásra motiválni, hogy elmondják a holokauszt emlékeivel kapcsolatos gondolataikat
- Rávezetni a diákokat, hogy reflektáljanak arra, ahogyan a fiatal izraeliek ma, a 21. században emlékeznek a holokauszt eseményeiről
- Felhívni a diákok figyelmét arra, hogy a saját országukban milyen a holokauszt-emlékezet kultúrája
- Egy mélyebb tanulási folyamatot kezdeni a holokausztról, vagy éppen lezárni azt.
Előkészület
Nyomtassuk ki a kártyacsomagot (két oldalasra, színesben). Használat előtt érdemes lelaminálni a készletet. A csomagot (idegen nyelven) meg is lehet vásárolni a Yad Vashem Intézet honlapján.
Nyomtassuk ki a feladatlapokat a diákoknak.
Számítógépre, kivetítőre és internetkapcsolatra is szükségünk lehet.
Bevezetés
Ez a csomag egy olyan képeslap válogatást tartalmaz, melyet a haifai Neri Bloomfield Tervező Iskola és Oktatási Központ végzős grafikus hallgatói terveztek Izraelben. A tanulók egy különleges holokausztoktatási programban vettek részt, együttműködésben a Yad Vashem Intézetben működő Holokauszt Tanulmányok Nemzetközi Iskolájával. Miután egy egész napos tematikus képzésen vettek részt a fiatal tervező hallgatók a Yad Vashemben, megkérték őket, hogy készítsenek el egy képeslap sorozatot, melyben saját perspektívájukban mutatják be elképzelésüket a holokauszt emlékezetéről.
1. csoport: Gyerkkori álmok a holokauszt idején
képeslapok:
- Rivi Musical és Amit Katz képeslapja
- Anastasia Faybish képeslapja
1. forrásanyag: Abraham Koplowicz verse
Álom...
Amikor 20 éves leszek,
Motoros madárban fogok ülni,
És egész az űrig felmegyek.
Felrepülök, felszállok a gyönyörű
messzi világba
Az ég felé szárnyalok.
A felhő lesz a nővérem,
A szél pedig a bátyám.
Repülni fogok, siklani a folyók és tengerek fölött.
Megcsodálom az Eufráteszt és a Nílust.
Megbámulom a szfinkszet és a piramisokat
Ízisz istennő földjén.
Átsiklom a fenséges Niagara vízesés fölött,
És beszívom a nap melegét a Szaharában.
Fölé szállok a felhő takarta tibeti hegycsúcsoknak,
A hinduk titokzatos földje fölé.
És mikor kiszabadulok a nap égető hőségéből,
Az Északi-sark felé szárnyalok,
A nagy Kenguru-sziget fölött röppenek,
Azám Pompei romjai fölött.
Onnan pedig a Szentföldre vetem tekintetem,
Ahol a szövetségünk adatott,
Még a hős Homérosz országába is eljutok,
És lenyűgöz a szépsége ennek a világnak.
Az ég felé szárnyalok.
A felhő lesz a nővérem,
A szél pedig a bátyám.
2. forrásanyag: Életrajz kivonat Abraham Koplowiczról (1930-1944)
Abraham Koplowicz 1930-ban született Lodzban, Lengyelországban. A szülei, Johet-Gittel és Mendel Koplowicz egyetlen gyermeke volt. A második világháború előtt Abraham mindössze két évet járt iskolába. 1940 tavaszán a család a lodzi gettóba került.
Ezt a gettót fa kerítés választotta el a külvilágtól, melyet még további szögesdrót kerítések is körülvettek. A zsidókat áram és vízellátás nélkül zsúfolták be ide. A betegségek és az éhezés gyorsan megtizedelte a gettóbelieket. Az itt összezárt zsidók kényszermunkásként dolgoztak a németeknek, miközben abban reménykedtek, hogy a munkájuk által megnövelhetik túlélési esélyeiket.
Sajnos ez a reményük nem teljesedett be, a lodzi gettót 1944 nyarán felszámolták. Abraham Koplowiczot szüleivel együtt Auschwitzba deportálták, ahol őt és édesanyját meggyilkolták. Egyedül az édesapja, Mendel Koplowicz élte túl a háborút.
A felszabadulás után Mendel Koplowicz visszatért Lodzba. Megtalálta azokat a képeket és a jegyzetfüzetet, melyeket fia, Abraham rejtett el a padláson. A füzetben nyolc vers és nyolc szatíra volt, melyeket ő maga írt. Mendel 1955-ben telepedett le Izraelben második feleségével együtt és magával vitte fia munkáit is. 1983-ban halt meg Izraelben. Abraham féltestvére, Eliezer Grynfeld újra megtalálta a jegyzetfüzetet 1983-ban, és a Yad Vashemnek adományozta azt.
Feladatok
- Olvassátok el Abraham Koplowicz versét, egy olyan fiatal fiúét, akit a holokausztban gyilkoltak meg. Olvassátok el Abraham rövid életrajzát is. Beszéljétek meg, vajon Abraham miért nem akart még utalni sem a gettó létezésére a versében?
- Most nézzétek meg a képeslapjaitokat.
• Elemezzétek: hogyan illusztrálta az izraeli grafikus a verset, annak fényében, hogy az író semmilyen utalást nem tett versében a gettóra?
• Beszéljétek meg: mit jelenthet vajon, hogy a cipőből hajó lett, a sárga csillagból pedig papírsárkány? - Próbáljatok meg ti is illusztrációt készíteni a vershez!
képeslapok:
- Esther Gordon képeslapja
Feladat
Beszéljétek meg: mi a közös ez a kép és ennek a csoportnak a többi képe között?
2. csoport: Holokauszt és művészet. Van valahol határ?
képeslapok
- Adi Luzon képeslapja
- Itay Eylon képeslapja
1. forrásanyag: Kertész Imre: Sorstalanság (részlet)
Egy perc múlva az ablaknál levők jelentették, s magam is észlelhettem a fény futó változásán, hogy valami kapuforma boltív alatt siklottunk keresztül. Újabb perc múlva a vonat megállt, s akkor meg roppant izgatottan azt tudatták, hogy állomást, katonákat, embereket látnak. Sokan máris szedelőzködni, gombolkozni, némelyek, kivált a nők közül, hevenyészve tisztálkodni, szépítkezni, fésülködni kezdtek. Kintről viszont közelgő koppanásokat, ajtók zörgését, vonatból kitóduló utasok egybekeveredő zsivaját hallottam, s most már be kellett látnom, semmi kétség, célnál vagyunk, csakugyan. Örültem, igen természetesen, de éreztem, másképp, mint ahogy mondjuk tegnap vagy még inkább tegnapelőtt örültem volna. Aztán szerszám csattant a mi kocsink ajtaján is, majd valaki, vagy valakik inkább, félregördítették a nehéz ajtót.
Először a hangjukat hallottam meg. Németül vagy valami ahhoz igen hasonló nyelven beszéltek, úgy hangzott, mind egyszerre. Amennyire kivehettem, azt kívánták, szálljunk le. Ehelyett azonban, úgy tetszett, ők nyomakodtak fel közibénk; egyelőre még semmit se láttam. De máris híre járt, a bőröndök, csomagok itt maradnak. Később – magyarázták, fordították s adták körülöttem szájról szájra – mindenki visszakapja, magától értetődően, a tulajdonát, előbb azonban a tárgyakra fertőtlenítés, miránk viszont fürdő vár: csakugyan, itt is az ideje, magam is azt találtam. Akkor értek aztán közelebb hozzám a nyüzsgésben, s pillantottam meg végre én is az itteni embereket. Igen meglepődtem, hisz végtére most először láttam életemben – ily közelségből legalábbis – valódi fegyenceket, a gonosztevők csíkos gúnyájában, kopaszra nyírt fejével, kerek sapkájában.
Kertész Imre: Sorstalanság, regény, Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011, https://reader.dia.hu/document/Kertesz_Imre-Sorstalansag-742
2. forrásanyag: Marila Sperling visszaemlékezéséből
„Plaszowban találtunk egy használt rúzst, már teljesen le volt kopva, de az alján mindig van egy kis maradék, abból kentük magunkra. Volt egy kis darab nejlon csomagolónk, abba kentük bele a maradékot és összehajtottuk. Minden alkalommal, mikor egy táborból egy másikba kerültünk, ha szelekció fenyegetett, vagy ténylegesen közeledett, kivettünk egy picikét a kis csomagból és az arcunkra kentük. Csak nagyon picit tettünk magunkra, nehogy azt gondolják, hogy betegek vagyunk, vagy lázasok. A nejlon csomagoló elég vékony volt ahhoz, hogy az ujjaink közé tudjuk rejteni és ne vegyék észre.”
Marila Sperling: Yehudit Inbar (ed.): Spots of Light. To Be a Woman in the Holocaust, Yad Vashem, Jerusalem 2007, p. 82.
Feladatok
- Olvassátok el a képeslapok hátulján található információkat!
- Olvassátok el a Kertész Imrétől és Marila Sperlingtől idézett szövegrészleteket!
- Foglaljátok össze, mit tudtatok meg a történelmi háttérről ezeken a szövegeken keresztül!
- Milyen összefüggést találtok ezek a szövegek és a képeslapokon lévő képek között? Mely részletekkel akart a grafikus utalni az adott történelmi háttérre?
képeslapok
- Avital Tanchilevitch és Jenny Mogilevskaya képeslapja
3. forrásanyag: Primo Levi: Ember ez? (részlet)
„Akkor döbbentünk csak rá, hogy erre a gyalázatra, ember voltunk megcsúfolására nem találunk szavakat. Egy pillanat alatt, szinte prófétai megvilágosodás révén, belénk hasított a felismerés: megérkeztünk a mélybe. Ennél mélyebbre már nem süllyedhetünk, nyomorultabb emberi sors nem létezik, egyszerűen elképzelhetetlen. Semmink nincs már: elvették a ruhánkat, a cipőnket, még a hajunktól is megfosztottak bennünket; ha beszélünk, nem figyelnek ránk, de ha figyelnének, sem értenének meg. El fogják venni a nevünket is, s ha meg akarjuk tartani, nagy lelkierőre lesz szükségünk, hogy a nevünkkel együtt belőlünk is megmaradjon valami abból, akik voltunk.”
Primo Levi: Ember ez?, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994, 29. old.
Feladatok
- Olvassátok el a képeslap hátulján található információt!
- Olvassátok el az idézett szövegrészletet Primo Levi holokauszttúlélőtől! Foglaljátok össze, mit tudtatok meg a szövegből a történelmi környezetről?
- Milyen összefüggést találtok a szövegrészlet és a képeslapon lévő kép között? Mely részletekkel akart a grafikus az adott történelmi háttérre utalni?
képeslapok
- Sapir Akermna és Rotem Azrad képeslapja
- Tali Spector Shechner képeslapja
4. forrásanyag: Jakob Silberstein visszaemlékezéséből
„Ez itt a vég – gondoltam folyamatosan. Ennyi, vége van!
A szívem úgy vert, mint egy vekker. Egy fában fogom végezni! – gondoltam.
Éreztem, hogy a lábaim leszakadnak. Egy székre lett volna szükségem. Nem tudtam, hány óra volt, vagy hogy mennyi ideje álltam már a fában.
Ha elkapnak, elégetnek engem is, a fát is – villant át az agyamon.
Nem tudtam tovább uralkodni magamon.”Jakob Silberstein visszaemlékezéséből (ki nem adott kézirat)
Feladatok
- Olvassátok el a képeslap hátulján található információt!
- Olvassátok el Jakob Silberstein holokauszt túlélőtől az idézett szövegrészletet! Foglaljátok össze, mit tudtatok meg a szövegből a történelmi környezetről?
- Milyen összefüggést találtok a szövegrészlet és a képeslapon lévő kép között? Mely részletekkel akart a grafikus az adott történelmi háttérre utalni?
Záró beszélgetés
Nézzétek meg újra a nálatok lévő képeslapokat!
Beszéljétek meg, vajon hol ér véget a művészet határa, mikor a holokausztról van szó?
3. csoport: A német társadalom a nemzetiszocializmus alatt: befogadás és kirekesztés
képeslapok
- Yakir Naftali és Or Shaaltiel képeslapja
1. forrásanyag: Jan T. Gross történész az egyének szerepéről
„(…) A tömeggyilkosságok minden fejezetének megvan a saját, egyedi dinamikája. Ez nem elhanyagolható tényező, mivel azt jelenti, (…) hogy minden egyes epizód során sok konkrét, egyéni döntés született, azoké a szereplőké, akik a helyszínen voltak, így meghatározták a dolgok kimenetelét. Ebből viszont az következik, hogy bár nehéz felfogni, de sok szereplő akár máshogy is dönthetett volna, aminek következtében sokkal több európai zsidó túlélhette volna a háborút.” Jan Tomasz Gross, Neighbors. The Destruction of the Jewish Community in Jedwabne, Poland, Princeton 2001, p.12
Feladatok
- Mondjátok el, mit láttok a képeslap fő oldalán?
- Honnan tudhatjuk, hogy a harmincas évek Németországában vagyunk, a nemzetiszocialista időszakban?
- Olvassátok el a képeslapját hátulját és mondjátok el, milyen volt a zsidók helyzete ebben az időszakban?
- Michael Wildt német történész rámutat: aki befogadó, az kirekesztő is egyben. (Michael Wildt, Hitler’s Volksgemeinschaft and the dynamics of racial exclusion: Violence against Jews in Provincial Germany, 1919–1939, Berghahn books.) Beszéljétek meg, ez az állítás hogyan jelenik meg a képen?
- Olvassátok el az idézetet Jan Tomasz Gross lengyel történésztől. Foglaljátok össze saját szavaitokkal, mit mond itt Gross az egyén felelősségéről a holokausztban? Beszéljétek meg: ti hogyan vélekedtek az idézetről? Hogyan függ ez össze a képeslappal?
képeslapok
- Menash Mendelovitch és Hady Azairy képeslapja
Feladatok
- Mondjátok el, mit láttok a képeslap fő oldalán?
- Olvassátok el az információt a képeslap hátulján! Mit gondoltok, ki mondja ezt, hogy „Én nem láttam semmit”?
- Melyik történelmi eseményre utal a képeslap?
- Nézzétek meg a történelmi filmbejátszást a novemberi pogromról (Kristályéjszaka, 1938) Bühl kisvárosban, Németországban. Ebben láthatjátok, hogyan égett a zsinagóga a reggeli órákban 1938. november 10-én.
https://www.youtube.com/watch?v=HQmdeSpwteQ&feature=youtu.be
Beszéljétek meg: kiket látni vajon a helyszínen? Mit csinálnak ők? Beszéljetek arról is, mit csinálnak a tűzoltók? - Milyen összefüggést láttok az emberek magatartása között a kisfilmben és a képeslap üzenete között?
képeslapok
- Alice Korenyouk és Liron Shem Tov képeslapja
Feladatok
- Olvassátok el a képeslap hátulján található szöveget.
- Értelmezzétek a képeslap fő oldalát és beszéljétek meg, hogyan kapcsolódik a nemzetiszocialisták eutanázia programjához?
4. csoport: Elkövetők
képeslapok:
- Keren Hossy és Naama Rotem képeslapja
- Liranviler, Roi Himan és Micha Ivgui képeslapja
1. forrásanyag: Ahogy a grafikusok vallanak saját képeslapjukról
- Amikor felnövök: „A mi képeslapunkon azt a világot szerettük volna érzékeltetni, melyben a gyerekek nevelkedtek a második világháború idején a náci Németországban, Európában. Ezt a világot közvetítették feléjük a szüleik, tanáraik és más, rájuk nagy hatással bíró személyek, akikre ezek a gyerekek úgy tekintettek, mint hősökre, vagy követendő példákra. Valójában ezek az emberek egy torz értékrendet adtak át a gyerekeknek, amit közben a legfőbb értéknek tartottak. Ezek a gondolatok aztán olyan mélyen meggyökereztek a fiatalokban, hogy mire felnőttek, ők maguk váltak gyilkosokká és bűnrészesekké az emberiség ellenes bűnökben, miközben meg voltak győződve, hogy az igazság nevében gyilkolnak.” (forrás)
- Éhes madarak: „A mi képeslapunkon azt szerettük volna bemutatni, ahogy egy náci katona a mindennapi életét éli, mint egy hétköznapi személy éli a hétköznapi életét. Ez ellentétben áll azokkal a borzalmakkal, melyekkel a nap során találkozott. Azt akartuk, hogy aki megnézi a képet, gondolkodjon el azon az éles ellentéten, ami egy náci katona életét jellemezte. (forrás)
2. forrásanyag: Egy nemzetiszocialista elkövető haza ír a családjának
Karl Kretschmer, egy német gyógyszerész 1939-ben csatlakozott a náci párthoz, majd később egy mobil megsemmisítő egységben lett katonatiszt. Az ő feladatuk volt, hogy a tömegesen meggyilkolják a zsidó lakosságot a Szovjetunió területén. 1942 októberében Kretschmer írt egy levelet feleségének és gyerekeinek, amiben részletesen beszámolt a feladatáról.
„Kedves Anya, kedves gyerekek!
(…) Alapvetően ez egy emberi gyengeség, hogy valaki nem bírja a halottak látványát. A legjobb módszer, hogy valaki legyőzze ezt, ha minél gyakrabban csinálja. Egészen addig, míg megszokássá nem válik (…).
Őszintén hiszünk a mi Führerünkben és ez erőt ad, hogy a nehezebb és hálátlanabb feladatokat is elvégezzük (...).A legjobb kívánságaimmal és minden szeretetemmel, ami a tiétek,
Apukátok”
Klee, Ernst, Willi Dressen, and Volker Riess, eds., “The Good Old Days”: The Holocaust as Seen by Its Perpetrators and Bystanders (New York: Konecky & Konecky, LLC, 1991), pp. 163–165.
Feladatok
- Nézzétek meg a képeslapok mindkét oldalát! Olvassátok el a tervezők magyarázatát! (1. forrásanyag)
- Hasonlítsátok össze a képeslapokat és beszéljétek meg, mely különböző aspektusait ragadták meg a témának?
- Most olvassátok el a német tiszt, Karl Kretschmer levelét, aki az egyik mobil megsemmisítő egységben (Einsatzgruppe) szolgált. Válaszoljátok meg a következő kérdéseket a családjának írt levele alapján:
• Mit mond Kretschmer a feleségének, mit csinál a munkája során, mint katonatiszt a mobil megsemmisítő egységben?
• Mik azok a nehézségek, amiket említ? Mire utal Kretschmer?
• Saját bevallása szerint mi segít neki legyőzni ezeket a nehézségeket?
• Milyen összefüggést találtok a levél és a képeslap között?
képeslapok:
- Lia Kalihman és Ayelet Behavod képeslapja
3. forrásanyag: Ahogy a grafikusok vallanak saját képeslapjukról
„A második világháború alatt a nácik különböző módszereket alkalmaztak, hogy elnyomják és meggyilkolják a zsidókat. Mi a piktogram technikáját alkalmazzuk: grafikai elemek, melyek távoliak, hidegek és érzelemmentesek.” Tervezte: Lia Kalihman és Ayelet Behavod (Translated from Gerrman to English)
4. forrásanyag: Leonard Cohen: Minden, amit Adolf Eichmannról tudni kell
Leonard Cohen
Minden, amit Adolf Eichmannról tudni kellSZEME : …………………………………..………………………Átlagos
HAJA: ……………………………………………………………..Átlagos
SÚLYA: ………………………………………………………..….Átlagos
MAGASSÁGA: ……………………………………………………Átlagos
MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JEGYEI: ………………………………...Nincs
ÚJJAINAK SZÁMA: ………………………………………….,…..Tíz
LÁBÚJJAINAK SZÁMA: ………………………………………….Tíz
INTELLIGENCIA: ………………………………………….....…..ÁtlagosMire számítottál?
Karomok?
Nagyméretű metszőfogak?
Zöld nyál?
Őrültség?Leonard Cohen, Flowers for Hitler, 1964, McClelland and Stewart
Feladatok
- Nézzétek meg mindkét oldalát a képeslapnak! Mit gondoltok, mi lehet ennek a képeslapnak az üzenete?
- Olvassátok el a grafikus magyarázatát (3. forrásanyag) és nézzétek meg hozzá ismét a képeslapot! Mi a véleményetek erről a képeslapról?
Záró megbeszélés
- Olvassátok el Leonard Cohen versét: Minden, amit Adolf Eichmannról tudni kell
(4. forrásanyag). - A nemzetiszocialista elkövetőknek milyen tulajdonságaira akar Leonard Cohen rámutatni a versében? Vajon hogyan függ össze ez a vers a képeslapokkal?
5. csoport: A hiány
képeslapok
- Yulia Plahotni és Moshe Yevarka képeslapja
- Nitzan Krivine képeslapja
- Liav Cohen képeslapja
Feladat
Nézzétek a meg a képeslap mindkét oldalát és beszéljétek meg, vajon milyen szempontot akart megragadni a grafikus?
képeslapok
- Carmel Aviram képeslapja
1. forrásanyag: Ahogy a grafikus vallanak saját képeslapjukról
„A tervezés során azt szerettem volna érzékeltetni az emberekkel, hogy a holokauszt mennyire releváns napjainkban is. Olyan vizuális ábrázolással akartam ezt kifejezni, amely közel áll az emberekhez, és amelyet könnyen megértenek – az internet vizuális nyelvezetén keresztül. A lerombolt náci táborok helyének Google Earth jelölését ötvöztem a táborok alaprajzaival. Azáltal, hogy a „most” és az „akkor” idősíkjait összekombináltam arra akartam rámutatni, hogy ma is emberek élnek és dolgoznak olyan helyeken, ahol egykor borzalmas dolgok történtek. Annak ellenére, hogy sok bűntény akkori helyszíne ma már nem található, a holokausztot mégsem szabad elfelejtenünk.”
Carmel Aviram
2. forrásanyag: Treblinkáról, az 1005-ös akcióról
Treblinka: Megsemmisítő tábor a Főkormányzóság észak-keleti részén. 2,5 mérföldre fekszik Malkinia vonatállomásától a Varsó és Bialystok közötti főúton. Treblinkát 1942 kora nyarán nyitották meg a Reinhard akció keretében, melynek célja a Főkormányzóság területén lévő zsidók kiirtása volt. A Treblinkában legyilkoltak száma körülbelül 870.000.
Az 1005-ös akció: Ez a fedőnév takarta a náciknak azt akcióját, melynek keretében el kellett tüntetni a tömeggyilkosság minden nyomát a Reinhard akció után. 1943 márciusában Treblinkában vette kezdetét és júliusig tartott. Az akció utát a tábort bezárták. Az épület nagy részét lerombolták, a földet felszántották és bevetették, majd termőföldként egy ukrán család birtokába került.
Feladatok
- Olvassátok el a grafikus, Carmel Aviram magyarázatát, valamint a rövid leírást a treblinkai megsemmisítő táborról és a nácik 1005-ös akciójáról.
- Hasonlítsátok össze ezt a képeslapot a másik hárommal ebben a csoportban! Van-e közös pont, amiben mindegyik képeslap hasonlít? Melyek a képeslapok saját, egyedi jellemzői?
6. csoport: Az emlékek továbbadása
képeslapok:
- Ayelet Reuveni képeslapja
Feladatok
- Nézzétek meg a képeslap mindkét oldalát és értelmezzétek, amit láttatok és olvastatok!
- Beszéljétek meg: használtok-e SD kártyát a mindennapjaitokban? Gondoljátok át, vajon miért ezt képet választotta a grafikus, hogy kifejezze gondolatait?
- Beszéljétek meg, vajon a modern technológia milyen szerepet játszhat abban, ahogy a holokausztra emlékezünk?
képeslapok:
- Liron Goren képeslapja
Feladatok
- Olvassátok el a történetet Hinda Cohen cipőjéről
- Gondolkozzatok el rajta, mit jelenthet Hinda cipője a túlélő apuka számára?
- Beszéljétek meg, milyen jelentősége lehet egy holokauszt kiállításon látható eredeti cipőnek a látogatók számára?
- Beszéljétek meg: mi lehet a jelentéstartalma a CIPŐK szónak a képeslapon?
képeslapok
- Maayan Hitrush képeslapja
Feladatok
- Beszéljétek meg, mit árul el egy bőrönd tartalma annak tulajdonosáról?
- Gondolkozzatok el rajta, vajon miért döntött úgy a grafikus, hogy inkább megrajzolja Hannának és a lányának a személyes tárgyait, mint hogy fotón mutassa be őket?
- Hogy érzitek, sikerült a grafikusnak elárulnia valamit Hanna életéről azzal, hogy megrajzolta a bőröndjének tartalmát?
7. csoport: A történelem szálai az életünkben
képeslapok:
- Tal Gutberg és Nitzan Gelbard képeslapja
Feladatok
- Nézzétek meg a képeslap fő oldalát! Mit gondoltok, mi elől/honnan/kitől fut el a lány?
- Olvassátok el az információt a képeslap hátulján és magyarázzátok meg, hogyan kapcsolódik a szöveg a képhez?
- Olvassátok el, mit ír a képeslap grafikusa, Tal Gutberg a nagymamájáról:
„A nagymamám, Lili Latzman Kovnóban, Litvániában nőtt fel. 1941-ben, az ország náci megszállása előtt az oroszokhoz menekült, onnan pedig egy kazahsztáni árvaházba. Így tudott megmenekülni. A bátyja, Daniel Kovnóban maradt, és Lili nagymamájával együtt a holokausztban pusztult el. Daniel neve szerepel az áldozatok adatbázisában Yad Vashemben.”
Tal Gutberg (Lili Latzman unokája)
Úgy tudjuk, hogy Lili Latzman nem a nácik által megszállt területről származott, és nem került fogságba az egyik gettóban vagy náci táborban sem.
- Nézzétek meg megint az illusztrációt! Tal Gutberg, az unoka, hogyan ábrázolja a történetet?
- Beszéljétek meg a történet három dimenzióját: Lili emlékeit; ahogyan az unokája emlékezik rá; és a történelmi hátteret. Mit tudhatunk meg abból, ahogyan az unoka, Tal Gutberg (aki már a túlélők harmadik generációjához tartozik) értelmezi a nagymamája történetét?
képeslapok:
- Inbal Bord és Aviram Ben Shushan képeslapja
Feladat
Ez a képeslap a holokauszttúlélők gyerekeire és unokáira utal.
Beszéljétek meg, milyen különbséget találtok abban, ahogyan ez a két generáció a holokausztra emlékezik, és hogyan jelenik meg ez a különbség a képeslapon?
képeslapok:
- Tiomkin Miriam képeslapja
1. forrásanyag: Egy izraeli újság írása a Zara divattervezőjéről
“A Zara sárga csillagos gyerek inge felháborodást váltott ki a ’holokauszt hasonlósága’ miatt”
„(…) A Zara egy olyan inget kínál a választékában, mely hasonlít arra az öltözetre, amit a zsidó foglyoknak kellett viselniük a náci koncentrációs táborokban. A kisgyermek inget ’csíkos sheriff ing’-ként hirdetik, és 79,90 Shékelbe kerül. A Zara időközben bevonta ezt a termékét, a készletéből is eltávolította és bocsánatkéréssel reagált.
Az ingen vízszintes, kék és fehér csíkok vannak egy sárga csillaggal a felső részén, melynek alkaja és színe megegyezik azzal, amit a náci rezsim használt, hogy megbélyegezze a zsidókat a holokauszt idején. A Zara sárga csillaga annyiban különbözik ettől, hogy azon a ’sheriff’ szó található (…).”
https://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4564771,00.html
Feladat
Olvassátok el az izraeli újságnak (ynet news) az online cikkét a fent megadott linken, majd nézzétek meg a képeslapot. Fogalmazzátok meg azt a problémát, amit a képeslap és a cikk is felvet! Mi a ti véleményetek erről?