Az utóbbi években egyre több tanulmányi kirándulással találkozhatunk, mely során a holokauszt eseményeinek helyszíneire (eredeti helyszínek), illetve annak emlékhelyeire vezénylik a fiatalokat. Ez tette szükségessé, hogy a 2001-ben közzétett oktatási segédpontjainkat kiegészítsük. Autentikus helyszínnek nevezzük azokat a helyeket, ahol a holokauszthoz kapcsolódó történelmi események lejátszódtak. Számos ilyen autentikus hely manapság emlékhelyként és/vagy oktatási helyszínként és/vagy múzeumként funkcionál.
Egyre több ország iskolája szervez a holokauszt témájával kapcsolatos tanulmányutat Európa számos országába, Izraelbe és az Egyesült Államokba.
Az elmúlt évtizedben több mint harminc országban vezették be a Holokauszt Emléknapot, emellett az ENSZ 2005 novemberében határozatot fogadott el a Január 27-én tartandó Áldozatok Nemzetközi Emléknapjával kapcsolatban. A fenti események tükrében megnövekedett az autentikus és nem autentikus helyszínek látogatása, melyek gyakran az emléknapokhoz köthetőek.
A holokauszt eseményeinek helyszíneire (legyen akár autentikus helyszín, akár emlékhely, múzeum) szervezett tanulmányutak komoly előkészületet, aktív részvételt, és utólagos foglalkozást igényelnek. A foglakozások során a holokauszt történelmi eseményeinek tanulására kell fektetni a hangsúlyt, noha mindehhez igénybe vehetjük a különböző interdiszciplináris megközelítések által nyújtott lehetőségeket.
A holokauszt átfogó tanulmányozása magába kell, hogy foglalja az áldozatok, elkövetők, együttműködők, be nem avatkozók és az embermentők nézőpontját is. Amikor azonban a koncentrációs táborokat, vagy a tömeges megsemmisítés helyszíneit látogatjuk meg, ügyelnünk kell arra, hogy a fő hangsúly az áldozatok élményein legyen. Az elkövetők és gyilkosok szerepének, viselkedésének tanulmányozása inkább a felkészülés, illetve a kirándulás utáni levezető foglalkozások során kell, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon. Fontos, hogy a tanárok a megfelelő foglalkozásokat válasszák ki a tanítás során, hogy elkerüljük azt, hogy a diákok az elkövetőkkel azonosuljanak.
A helyszíneken dolgozó alkalmazottaknak fel kell ismerniük felelősségüket, hogy megfelelő mértékben tudjanak a felkészülésben segíteni, információval, használható anyagokkal szolgálni a pedagógusoknak. A tanároknak fontos, hogy elég időt biztosítsanak a kirándulást megelőző és követő foglakozásokhoz az osztályteremben.
A holokauszt eseményeinek helyszíneit és emlékhelyeit tartalmazó legkiterjedtebb gyűjtemény a következő internetcímen található: Az oldalon található interaktív térkép tartalmazza az összes holokauszt emlékhelyet, emlékművet, intézményt és múzeumot, mely a náci üldöztetés áldozatainak állít emléket.
Összefoglalás:
A holokauszt eseményeinek helyszíneire szervezett tanulmányi kirándulások előkészítése
- A holokauszt tanulmányozása nem korlátozódhat kizárólag az autentikus és nem autentikus helyszínek meglátogatására. Az oktatónak tisztába kell lennie a helyszínek meglátogatásának céljával: hogyan egészíti az ki, mélyíti el az órai munka alatt tanultakat.
- Lényeges, hogy a látogatás gondosan elő legyen készítve, és ennek során az oktató kapcsolatba legyen a helyszínen dolgozó kollégákkal.
- Ideális esetben javasolt, hogy az oktató már előzetesen látogasson el a helyszínre, és/vagy vegyen részt a témában tartott tanár továbbképzésen.
- A felkészülés során figyelmet kell, hogy kapjon az, hogy az autentikus helyszín egyben egy emlékhely is a sajátos történelmével. Ezáltal, nem csak magáról a múltról tanulunk a látogatás során, hanem arról is, hogyan emlékezünk erre a múltra, hogyan állítunk emléket az eseményeknek.
Látogatás a helyszínen
- A tanulmányi kirándulások, akár autentikus, akár nem autentikus helyszínekről van szó, különleges, az osztálytermitől nagyon különböző tanulási lehetőségeket és élményeket teremthetnek. A kirándulás maga rámutathat az adott téma fontosságára a tanulók szemében, mivel az a tanulás megszokott keretein kívül történik.
- Az autentikus helyszíneknek olyan sajátos légkörük van, ami egyrészt erős érzelmeket ébreszt a látogatókban, másrészt tanulásra készteti őket. A pedagógus feladata az, hogy tudatában legyen annak, hogy a tanulók erős érzelmi élményeknek lesznek kitéve, és ennek megfelelően tervezze meg a látogatást.
- Az autentikus helyszínek lehetővé teszik hogy behatóbban tanulmányozzunk bizonyos korszakokat, történéseket és helyeket.
- Az a lehetőség, hogy eredeti tárgyakat tanulmányozhatnak, felkelti a diákok érdeklődését, tanulásra motiválja őket, valamint létrehozhat egy közvetlen, és értékes kapcsolatot a múlt embereivel, amely nehezen hozható létre az osztálytermi keretek között.
- Eredeti helyszín látogatásakor az adott helyszín történelmére kell összpontosítani. A tanulóknak aktívan kell használniuk a helyszínt, mint történelmi bizonyítékot, és felfedezni benne azokat a témákat, amelyeket a felkészítéskor beszéltek meg. A látogatáskor nemcsak a történelmi kérdéseket megválaszolni, hanem újabb, történelmi, morális és etikai kérdéseket is érdemes felvetni.
- A tanárnak különlegesen fontos szerepe van az holokauszt helyszíneinek meglátogatásakor, még akkor is, ha a helyszínen nem ő fogja a diákjait végigkalauzolni.
- A legtöbb tanuló nincs hozzászokva, hogy múzeumokban, történelmi helyszíneken tanuljanak, és meglehet, hogy nincsenek is birtokukban a kellő képességeknek ehhez a feladathoz. Az emlékhely feladata, hogy megfelelő segítséget nyújtson a tanulóknak ahhoz, hogy a kiállított anyagot helyesen tudják interpretálni.
- A pedagógusnak biztatnia kell a gyerekeket arra, hogy beszéljenek a látottakról a látogatás közben, és a múzeumnak, vagy emlékhelynek biztosítania kell egy olyan helyet, ahol ezt a beszélgetést le lehet folytatni.
A tanulmányutat követő levezető foglakozás
- Az utófoglalkozás alkalmával meg kell válaszolnunk azokat a kérdéseket, melyek a tanulmányút során felmerültek a diákokban, és ezáltal segítséget kell nyújtanunk nekik abban, hogy a látogatás során tanultakat egy tágabb kontextusba tudják helyezni.
Javaslatok a holokauszt eseményeinek helyszíneire szervezett tanulmányi kirándulásokhoz
A holokauszt tanulmányozása nem korlátozódhat kizárólag az autentikus és nem autentikus helyszínek meglátogatására. Az oktatónak tisztába kell lennie a helyszínek meglátogatásának céljával: hogyan egészíti az ki, mélyíti el az órai munka alatt tanultakat.
A holokausztról, erről az összetett és nehéz témáról való tanulás egy nevelési-oktatási folyamat. Noha a tanulmányutak nagymértékben növelhetik a diákok tapasztalatait, a holokauszt emlékhelyek és múzeumok látogatása nem helyettesítheti a történelemórát. A Holokauszt Oktatásával, Megemlékezésével és Kutatásával foglalkozó Nemzetközi Task Force által kidolgozott pedagógiai javaslatok a következő link alatt találhatóak.
Lényeges, hogy a látogatás gondosan elő legyen készítve, és ennek során az oktató kapcsolatba legyen a helyszínen dolgozó kollégákkal.
Az emlékhelyekhez kapcsolódó nyomtatott- vagy internetes anyagok (pamfletek, ismertető füzetek, brossúrák) megszerezhetőek vagy megvásárolhatóak a diákok számára még jóval a látogatás előtt. A Sachenhausen-i oktatási osztály szerint “hasznos, ha közvetlenül az emlékhely meglátogatása előtt még egyszer beszélgetünk erről a diákokkal. Különösen fontos, hogy a diákok megértsék, hogy a tábor elrendezése megváltozott a nemzeti szocialista idők óta. Fényképek segíthetnek abban, hogy a diákok elképzeljék, milyen volt a helyszín annak idején. Javasoljuk, hogy még a látogatás előtt a diákok gyűjtsék össze a táborral kapcsolatban felmerülő kérdéseiket.”
A számos oktatási keretben szervezhetünk tanulmányutat, a formálistól (iskolák, diákegyesületek) az informális (egyház által szervezett csoportok, ifjúsági mozgalmak) keretekig. Nyilvánvalóan a látogatások célja és természete annak függvényében változik, milyen alapvető okok állnak mögötte, és mit helyeznek a csoportok a látogatás középpontjába. Az utóbbi évektől kezdve utazási irodák is szerveznek iskolai kirándulásokat egy-egy autentikus helyszínre. Ezekben az esetekben is fontos, hogy a tanulmányút szervezése során a pedagógusok közvetlen kapcsolatban legyenek a helyszínen dolgozó szakemberekkel, az utazási irodák feladata pedig csak a logisztikai szervezésre korlátozódjon.
A szülők is részt vehetnek a tanulmányutak megszervezésében, ezzel egy tágabb tanulási környezetet és támogató légkört biztosítva a diákközösségnek.
Kép: Fiatalok egy csoportja a Lern– und Gedenkort Schloss látogatása során. Hartheim, Ausztria, 2003. július.
Ideális esetben javasolt, hogy az oktató már előzetesen látogasson el a helyszínre, és/vagy vegyen részt a témában tartott tanár továbbképzésen.
Számos helyszín és emlékközpont szervez tanártovábbképző szemináriumokat, workshopokat, ahol az érdeklődő pedagógusok elmélyíthetik tudásukat a holokauszt általános jelenségeivel és egy-egy konkrét emlékhellyel kapcsolatban is.
A budapesti Holokauszt Emlékközpontban “a diákok oktatásán kívül tanártovábbképzéseket is szervezünk. A műhelybeszélgetések során egyaránt megvitatásra kerülnek a jelenben is aktuális problémák, valamint a holokauszt kutatása során felmerülő vitatott kérdések. Mindezt a szociálpszichológia, történelem és irodalom szemléletén keresztül próbáljuk elérni. A tanároknak szervezett filmklubunk célja, hogy olyan filmeket és dokumentumfilmeket mutassunk be az érdeklődőknek, amiket ezután sikeresen használhatnak az órai munkájuk során. A filmvetítéseket szakemberek moderálása mellett beszélgetés, vita követi.
További tanártovábbképző tanfolyamokkal és szemináriumokkal kapcsolatos információt írásunk végén található linkgyűjtemény megtekintése során szerezhetnek az ez iránt érdeklődők.
Számos holokauszt emlékhely egyaránt rendelkezik kiállítással és oktatási központtal és/vagy oktatási részleggel.
A United States Holocaust Memorial Museum (USHMM) számos kiállítási tárggyal és oktatási részleggel rendelkezik. “Azok a pedagógusok, akik elhozzák állandó kiállításunkra a diákokat, kiemelkedő módon járulnak hozzá intézményünk pedagógiai céljaihoz. Évente több mint százezer diák látogat el Washington DC-be, hogy megtekintse a múzeumunkat, és a holokausztról tanuljon.
Az USHMM állandó kiállítása számos pedagógiai célt szolgál. A legtöbb pedagógus a kiállítást arra használja, hogy bevezesse diákjait a holokauszt témájába, vagy kiegészítse, keretbe foglalja a tanultakat. Néhány tanár a kiállítás segítségével igyekszik a holokauszt történetét bemutatni és megtapasztaltatni azt a diákokkal. Állandó kiállításunk alkalmas arra, hogy a holokauszt témáját változatos diszciplínákon keresztül taníthassák a pedagógusok. A történelem mellett múzeumunk segít olyan területek oktatásba integrálásában mint az irodalom, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek.”
A felkészülés során figyelmet kell, hogy kapjon az, hogy az autentikus helyszín egyben egy emlékhely is a sajátos történelmével. Ezáltal, nem csak magáról a múltról tanulunk a látogatás során, hanem arról is, hogyan emlékezünk erre a múltra, hogyan állítunk emléket az eseményeknek.
A holokauszthoz köthető emlékhelyek, melyek közt gyakran szerepelnek temetők, sírhelyek ünnepélyes, komoly helyszínek. A pedagógusoknak jól fel kell mérniük azt, hány holokauszttal kapcsolatos helyszínt érdemes meglátogatni a diákcsoporttal egy-egy kirándulás során. Fontos, hogy elegendő időt biztosítsunk miden helyszín meglátogatásakor, függetlenül attól, milyen logisztikai és szervezési kérdések merülhetnek fel.
Kép: 2005. szeptember 1. Gyertyagyújtás az Auschwitz I – Főtábor Halálfalánál. A képen lengyel diákok láthatóak, akik a “Második Világháború első napja” c. konferencia résztvevői, melyet az Auschwitzi Nemzetközi Oktatási Központ (ICEAH) szervezett. Az ICEAH jóvoltából, Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum, Lengyelország
Az autentikus helyszínek gyakran magukban foglalnak olyan oktatási centrumokat, ahol a jövővel kapcsolatos tudatosságra való nevelése is fontos célt szolgál. Az autentikus és nem autentikus helyszínek oktatási céljai általában a következő három pontból állnak:
- Oktatás: a holokauszt mint egyedülálló tragédia történetének megismertetése a diákokkal
- Megemlékezés: az áldozatok, üldözöttek emlékének megőrzése
- Lelkiismeret: a látogatók segítése abban, hogy elgondolkozzanak olyan erkölcsi és szellemi kérdéseken, melyek a holokauszt eseményei tártak elénk, illetve önmagunk felelősségének vizsgálata.
Néhány pedagógusban az a kérdés is megfogalmazódik, vajon mi értelme van egy olyan helyszínre elvinni a diákokat, ahol már alig van látnivaló, a helyszín nagy részét már lerombolták. Ez a kérdés hasznos kiindulópontja lehet a látogatást megelőző felkészítő beszélgetésnek az osztályban. Segíthet abban, hogy több megközelítésből vizsgáljuk meg a helyszíni látogatások kérdéskörét.
Látogatás a helyszínen
A tanulmányi kirándulások, akár autentikus, akár nem autentikus helyszínekről van szó, különleges, az osztálytermitől nagyon különböző tanulási lehetőségeket és élményeket teremthetnek. A kirándulás maga rámutathat az adott téma fontosságára a tanulók szemében, mivel az a tanulás megszokott keretein kívül történik.
Kép: Fiataloknak tartott foglalkozás a németországi Buchenwaldban.
Kép: A Wannsee-i Konferencia Háza; diákok az állandó kiállítás megtekintése közben
Az autentikus és nem autentikus helyszínek látogatása során a diákok betekintést nyernek az elkövetők, kollaboránsok, áldozatok, be nem avatkozók és az embermentők témájába. A lengyelországi Majdanekben például a diákok a tábor környékén élő be nem avatkozók történetével kapcsolatos kérdésekkel szembesülhetnek. A németországi Wannsee-i Konferencia Háza változatos csoportoknak szervez foglalkozásokat, szemináriumokat. Polgári szolgálatot végző csoportok számára például a holokauszt megtervezésében és végrehajtásában nagy szereppel rendelkező náci bürokrácia jellemzőit mutatják be.
Az elmúlt néhány év során számos németországi holokauszthoz kapcsolódó helyszínen (pl. Ravensbrueck, Sachenhausen, Buchenwald, Bergen Belsen) szerveztek fiatalok számára szemináriumokat. Ezek a kurzusok alkalmat adnak arra, hogy az érdeklődő fiatalok több napot eltölthessenek a helyszínen, ezáltal jobban elmélyedhessenek annak történetében.
Ezek a szemináriumok a következő pontokra helyezik a hangsúlyt:
- Az épületek, szerkezeti alapok, helyszín, talált tárgyak és dokumentumok története
- A tábor történelmi kontextusa
- Komplex kölcsönös kapcsolat a tábor és a környékbeli lakosok közt a náci időszakban
- A helyszín és az emlékhely történelme a második világháború óta
- A látogatók meggyőződésének, viselkedésének és érzéseinek megvitatása
- Másokkal való találkozás és szembenézés önmagunkkal, meggyőződéseinkkel, tetteinkkel, félelmeinkkel, és reményeikkel
Az említett szemináriumok alatti foglalkozások cselekvés és folyamatorientáltak. Továbbá a helyszín felfedezése mellett beszélgetések, dokumentumok és az irodalom tanulmányozása történik. Különösen fontos szerep jut a tapasztalatok gyakorlati úton szerzésének, a feltárás, ásatás, konzerválás munkáján keresztül, ill. a kiállítások, művészetek, interjúk, film és képanyag, stb. segítségén keresztül. A tapasztalatok érzelmi oldala legalább olyan fontos, mint az intellektuális. A kölcsönös bizalom légköre segít abban, hogy a résztvevők megvizsgáljanak olyan bennük felmerülő kérdéseket, dilemmákat, melyek az adott helyszínhez kapcsolhatók.
Az autentikus helyszíneknek olyan sajátos légkörük van, ami egyrészt erős érzelmeket ébreszt a látogatókban, másrészt tanulásra készteti őket. A pedagógus feladata az, hogy tudatában legyen annak, hogy a tanulók erős érzelmi élményeknek lesznek kitéve, és ennek megfelelően tervezze meg a látogatást.
Egy autentikus helyszín meglátogatása minden korosztály számára oktatási szempontból értékes, érzelmekben gazdag esemény. A diákok nem tudnak teljes mértékben felkészülni arra, mit fognak tapasztalni érezni a helyszínen. A látogatások, melyek némiképp olyanok, mintha a könyvek oldalai megelevenednének, általában nagyobb hatást gyakorolnak a diákokra, mintha mindezt csak az osztályteremben hallanák. A diákok gyakran abban a hitben élnek, hogy a tanárok bizonyos viselkedéseket várnak el tőlük a helyszínen. Azonban a tanároknak be kell látniuk, hogy a sírás elmaradása, vagy a nevetés még nem ok arra, hogy a jövőben nem szervezzenek több kirándulást. Fontos, hogy mind a tanárok, mind a diákok megértsék, nincs egyetlen helyes módja annak, milyen reakciót vált ki belőlünk a helyszín.
Bizonyos diákoknak hasznos lehet, ha az út folyamán naplót írnak. Felmerülhet az igény, hogy egy személyes füzetbe lejegyezhessék a benyomásaikat, kérdéseiket, spontán jegyzetelhessenek, rajzolhassanak. Egy későbbi időben igény lehet arra, hogy reflektáljanak a korábbi észrevételeikre, aggályaikra. Sok diák rájött, hogy a naplóvezetés ebben a témában segített önmaga megértésében is.
Az autentikus helyszínek lehetővé teszik hogy behatóbban tanulmányozzunk bizonyos korszakokat, történéseket és helyeket.
Minden autentikus helyszínnek sajátos történelme van, ezért az egyik helyszín meglátogatása nem ugyanolyan, mint egy másik meglátogatása. Fontos, hogy ne feledjük a tényt, hogy bár sok helyen találunk eredeti maradványokat, jeleket, képtelenség újraalkotni azt, ami az adott helyszínen történt a holokauszt idején. Ki kell emelni minden egyes emlékhely sajátos narratíváját, különösen akkor, ha a diákok több emlékhelyre is ellátogatnak útjuk során.
Nem autentikus helyszín esetén még nehezebb dolgunk van, hiszen a holokauszt eseményei nem az adott helyen történtek meg. Azoknál a múzeumoknál, amelyek nem autentikus helyszínen épültek, a diákok a kiállítás megtekintése előtt nem szembesülnek a témával.
A jeruzsálemi Emlékezés Hegyén álló Yad Vashem Intézet oktatási campusa szándékosan a fő utak zajától és forgalmától távol épült, ezzel is jelezve a befáradóknak, hogy a hely az emlékezést szolgálja.
Kép: Emile Shoufani atya és kollégái látogatása a Yad Vashem-ben 2003. februárjában. Az izraeli Yad Vashem jóvoltából.
Az a lehetőség, hogy eredeti tárgyakat tanulmányozhatnak, felkelti a diákok érdeklődését, tanulásra motiválja őket, valamint létrehozhat egy közvetlen, és értékes kapcsolatot a múlt embereivel, amely nehezen hozható létre az osztálytermi keretek között.
Az autentikus emlékhelyek, mint amilyenek a náci megsemmisítőtáborok nagyon erőteljes hatással rendelkeznek, hiszen itt a diákok a gonosz legszélsőségesebb formájával szembesülnek. Mindemellett fontos emlékeznünk arra, hogy mielőtt fogolyként kerültek volna ezekbe a táborokba az emberek, relatív normális életet éltek. Igen tanácsos, hogy ne csak az áltudományos alapokon nyugvó, náci faji ideológia mentén elrendelt és végrehajtott iparszerű megsemmisítést ismertessük a látogatókkal, hanem hangsúlyt kapjon a holokauszt előtti kulturálisan és szellemileg gazdag és sokszínű zsidó élet mindennapjai is. Azáltal, hogy a diákok találkoznak a háború előtti zsidó élettel és szokásokkal, mélyebben megismerhetik az áldozatokat, akik nevét és kilétét az elkövetők és kollaboránsaik el akartak törölni.
Az oktató felelősséggel tartozik a diákokért, ezért ügyelnie kell arra, hogy az autentikus hely, vagy a múzeum a diákok korosztályának megfeleljen. Alapvetően fontos tehát, hogy a pedagógus előre egyeztessen a helyszínen dolgozó szakemberekkel, arról, mi a látogatás alsó korhatára az adott intézményben.
Eredeti helyszín látogatásakor az adott helyszín történelmére kell összpontosítani. A tanulóknak aktívan kell használniuk a helyszínt, mint történelmi bizonyítékot, és felfedezni benne azokat a témákat, amelyeket a felkészítéskor beszéltek meg. A látogatáskor nemcsak a történelmi kérdéseket megválaszolni, hanem újabb, történelmi, morális és etikai kérdéseket is érdemes felvetni.
A holokauszt az európai kontinens kiterjedt részén játszódott le. Egy-egy autentikus helyszín meglátogatásakor gyakran nehéz feladat egy tágabb kontextusba helyezni a látottakat, és összekapcsolni elsősorban a Harmadik Birodalom történelmével, valamint ennek specifikus aspektusával, a “Zsidókérdés Végső Megoldásával”. Ennek tükrében javasolt, hogy tanulmányutakat csak előzetes elméleti foglakozások után szervezzünk. A Holokauszt Oktatásával, Megemlékezésével és Kutatásával foglalkozó Nemzetközi Task Force által kidolgozott pedagógiai javaslatok a következő link alatt találhatóak.
A tanárnak különlegesen fontos szerepe van az holokauszt helyszíneinek meglátogatásakor, még akkor is, ha a helyszínen nem ő fogja a diákjait végigkalauzolni.
Javasoljuk, hogy a pedagógusok lehetőleg lépjenek kapcsolatba, konzultáljanak a helyszínen dolgozó oktatókkal, tárlatvezetőkkel, mielőtt az utazás megkezdődik. A tanárok kísérjék el osztályaikat a helyszínekre, ezzel is stabil tanulási környezetet teremtve, mely segíthet abban, hogy a diákok az alkalomnak megfelelően viselkedjenek a látogatás idején.
A Terezini Emlékhely házirendje szerint az látogatás folyamán elvárt, hogy végig udvarias, előzékeny módon viselkedjünk, tiszteletben tartva a Terezini Emlékhely történelmi, társadalmi és kulturális jelentőségét. A lehető legnagyobb körültekintés várandó el a tárgyi emlékek és a többi látogatóval szemben.
Kép: Diákok a Bergen Belsen-i kiállítás megtekintése közben.
A legtöbb tanuló nincs hozzászokva, hogy múzeumokban, történelmi helyszíneken tanuljanak, és meglehet, hogy nincsenek is birtokukban a kellő képességeknek ehhez a feladathoz. Az emlékhely feladata, hogy megfelelő segítséget nyújtson a tanulóknak ahhoz, hogy a kiállított anyagot helyesen tudják interpretálni.
Szükséges, hogy a szakemberek és pedagógusok már a látogatás előtt figyelembe vegyék a hozzájuk igyekvő diákok életkorát, eltérő tanulási képességeit, és változatos előzetes tudását. Az oktatási tevékenységek magukba foglalhatják a témában való tájékozódás elősegítését és/vagy kérdéseket a korábbi tudás feltérképezésére, tárlatvezetést, feladatlapok-, audio guide használatát, stb.
A holokauszttal kapcsolatos helyszínek látogatása során meg kell találnunk a megfelelő tanítási módszereket. Kerüljük a szimulációs gyakorlatokat, ne akarjuk belekényszeríteni a diákokat olyan helyzetbe, ahol az elkövetőkkel vagy az áldozatokkal kell azonosulniuk. Habár az empátiát előhívó tevékenységek nagyon hatásosak lehetnek azáltal, hogy megvilágítják az emberi tapasztalatokat és múltbeli viselkedést, különös gonddal kell megválogatnunk az ilyen tevékenységeket, főleg egy autentikus helyszín látogatásakor.
Az Imperial War Museum oktatási csoportja audio guide-ok segítségével mutatja be a holokausztról szóló kiállítást a diákoknak. Felvetődött a kérdés, “hogyan keltsük fel egy tizennégy éves fiatal érdeklődését egy olyan történelmi kiállításon, ahol a legfontosabb tárgyi elmékek közt olyan dolgok szerepelnek, mint a fogkefék, edények, fazekak, vagy régi cipők. Hogyan mutassuk be a fiataloknak a rombolást és tömeggyilkosságot anélkül, hogy felkeltenénk bennük valamiféle morbid érdeklődést a halál és az emberi mivolt megfosztása iránt.
Az Imperial War Museum Holokauszt Kiállításán az audio guide-ok használatával oldottuk meg ezt a kérdést. Ezek segítségével könnyebben felkelthetjük a fiatalok érdeklődését egy-egy jelentős kiállított tárgy iránt, melyen keresztül személyes történetek sora elevenedik fel a látogató előtt.
Amint a látogató megérti, hogy ezek a hétköznapi használati tárgyak a megszállt Lengyelország területén létesült náci haláltáborokból származnak – melyek megtévesztett áldozatok tulajdonában voltak, akik abban a hitben éltek, hogy csak álltelepítés, új élet vár rájuk – a népirtás fontos bizonyítékaivá válnak.”
A holokauszttal kapcsolatos autentikus és nem autentikus helyszínek munkatársai általában jól képzett szakemberek, akik nemcsak széles körű tudással rendelkeznek, de képzettek abban is, hogyan kell turistacsoportokat és diákcsoportokat vezetni az adott helyszínen. A kortárs oktatás lényege, hogy a fiatalokat hozzájuk hasonló korú és háttérrel rendelkező fiatalok szólítják meg ezáltal nevelve őket arra, hogy felelősségteljes polgárokká váljanak. Néhány pedagógusban felmerülhet az igény arra, hogy kortárs vezetők bevonásával ismertesse a diákokkal a meglátogatott emlékhelyet, de meg kell jegyeznünk, a középiskolás diákok zöme nem tudja kellően elsajátítani a jó tárlatvezetés fortélyait anélkül, hogy felsőfokú oktatásban és széleskörű tréningen ne venne részt. Ennek fényében azt javasoljuk, hogy a tanárok válasszák inkább a helyszínen dolgozó szakembereket, akik kellően széleskörű tapasztalattal rendelkeznek már.
Kép: A diákok meglátogatták Beth Shalomot. Egyesült Királyság
A pedagógusnak biztatnia kell a gyerekeket arra, hogy beszéljenek a látottakról a látogatás közben, és a múzeumnak, vagy emlékhelynek biztosítania kell egy olyan helyet, ahol ezt a beszélgetést le lehet folytatni.
Az emlékezés beszélgetés. A pedagógusok olyan közvetítői ennek a párbeszédnek, akik irányítják a nevelési folyamatot arról, mit is tanulnak a diákok az emlékhelyek meglátogatásakor.
Az ausztriai Mauthausen “...olyan hely volt, ahol számos európai és Európán kívüli polgár sorsa találkozott. Az emlékhely meglátogatása lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerkedjenek a történelmi tényekkel emellett morális érzékük és állampolgári felelősségük is tudatosodjon bennük. Az itt egybefonódó emlékek gondos figyelmet igényelnek ahogy a jövő felé haladunk.”
Sok pedagógus és diák szeretne megemlékezést tartani az emlékhelyeken. Javasoljuk, hogy a diákok már előre készüljenek fel családi történetekkel, vagy más áldozatok történetével, melyeket be lehet építeni a megemlékezésbe. A megemlékezés folyamán gyakoriak az olyan szokások és rituálék, mint a zenei darabok, ima, gyertyagyújtás, versek, az áldozatok nevének felolvasása. Habár a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések igen változatos formát ölthetnek, az autentikus helyszínen tartott megemlékezések az oktatás és nevelés folyamatának fontos összetevőjét képezik.
A tanulmányutat követő levezető foglakozás
Az utófoglalkozás alkalmával meg kell válaszolnunk azokat a kérdéseket, melyek a tanulmányút során felmerültek a diákokban, és ezáltal segítséget kell nyújtanunk nekik abban, hogy a látogatás során tanultakat egy tágabb kontextusba tudják helyezni.
Az Auschwitz-Birkenau-i múzeum oktatási csoportja szerint “minél inkább távolodunk a második világháborútól, annál fontosabb szerepet kap az emlékhelyeken megszervezhető oktatás. Ez különösen fontos szerepet kap a fiatalabb generációk esetében, akik tudása és érzékenysége még csak most formálódik. A háború után született fiataloknak a fél évszázaddal ezelőtti események már távolinak tűnnek, szüleikkel és nagyszüleikkel ellentétben már képtelenek azzal azonosulni. Auschwitz különleges szimbólum számos etnikai és vallási csoport számára. Mint minden emlékhelyen, az oktatás itt is fontos szerepet tölt be a mai társadalom számára. A látogatások és az ezzel társuló oktatási módszerek sikeresen formálhatják a fiatalok attitűdjét. Taníthatunk a toleranciáról, és megmutathatjuk hogyan lehet kiállni, és nemet mondani a xenofóbiára, előítéletre, sztereotípiákra és a faji diszkriminációra. Az emberiség soha nem fog megszabadulni ezektől a negatív jelenségektől, és az ehhez hasonló nézetek – még a civilizált világ közepén is – elképzelhetetlen barbarizmusba torkollhatnak, amennyiben nem tiltakozunk ellenük.
A Múzeum dolgozói és az iskolák pedagógusai közt fennálló folyamatos együttműködés elengedhetetlen feltétele annak, hogy a látogatás alkalmával a legteljesebb morális hatás érje a diákokat. Az Auschwitz-Birkenau-i Múzeum Oktatási Központjában a tanárok számára számos információ és gondosan előkészített oktatási segédanyag áll rendelkezésre, beleértve történelmi anyagokat, óraterveket is, mely segít a látogatás előtti felkészülésben és a levezető foglalkozások során is a diákoknak.”
Zárásképp, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány link, ami hasznos lehet az ITF tagállamokba vagy egyéb országokba szervezendő holokauszttal kapcsolatos tanulmányút tervezésekor.
Ausztria
- KZ-Gedenkstätte Mauthausen
- Startseite - Lern- und Gedenkstätte Schloss Hartheim
Csehország
- Terezín Memorial
Dél Afrika
- Cape Town Holocaust & Genocide Centre
Egyesült Államok
- United States Holocaust Memorial Museum
- The Museum of Jewish Heritage
- Holocaust Museum Houston
- The Florida Holocaust Museum
Egyesült Királyság
- IWM
- Beth shalom
Franciaország
- Memorial de la shoah
Hollandia
- Annefrank
- Westerbork
- Nmkampvught
- Hollandsche Schouwburg
Horvátország
- JUSP Jasenovac - HRVATSKI
Izrael
- Yadvashem
- Massuah
Kanada
- Museeholocauste
Lengyelország
- Auschwitz
- Belzec
- Majdanek
Litvánia
- Vilniaus gaono žydų istorijos muziejus vilna gaon museum of jewish history
Magyarország
- Holokauszt Emlékközpont
Németország
- Gedenkstaettenforum
- Stiftung Brandenburgische Gedenkstätten
- Topographie
- Buchenwald
- Ravensbrueck
- Gedenkstätte Bergen-Belsen
- Kz-gedenkstaette
Norvégia
- Hl-senteret